Jézusról Szóló Hadíszok Erős, Hiteles Hadíszok

A Jézus visszatéréséről szóló hadíszok erős hagyományok. Számos kutató alátámasztja, hogy a nagy vallástudósok is hasonló véleményen vannak. A Nagy Török Értelmező Szótár így adja meg a "tevatur" szó jelentését:

Tevatur: Erős hír, melyet illetően nem merül fel a hazugság gyanúja, egy dzsemaa-ra (hitközösségre) támaszkodó hiteles hír.1

Az iszlám vallástudós, Seyyid Serif Dzsurdzsáni így határozza meg a hadísz fogalmát:

"A 'haber-i mutevatir' - kétségtelenül biztos hír - , olyan, nagy többségű elbeszélő által tovább adott hír, amely a szokások szerint már csak azért is hiteles, mert lehetetlen, hogy ennyi elbeszélő valótlanság állításában egyezett volna meg. Az ilyen formán elbeszélt hírt "mutevatir-i lafzi"-nak, vagyis "megbízható forrásból származó szó"-nak nevezzük. Ha ezek (az elbeszélt történetek) néhány szóban különböznek csak, de egyébként értelmük lényege megegyezik, akkor "mutevatir-i manevi"-nek, vagyis "erkölcsi értelemben megbízható"-nak vesszük." 2

Hogy mennyire hitelesek a Jézus eljöveteléről szóló hadíszok, azt bizonyítja a nagy hadísztudós Sejh Muhammad Enver, akinek nagy jelentőségű "el Kesmiri Et Tasrih bi-ma tevatera fi nuzu'li'l Mesih" című munkájában 75 hadísz, 25 szahabé (a Próféta kortársai) és a szahabék további szemtanúi által elmesélt történetek kapnak helyet.

A Jézus visszatérését említő vallástudósok élén ott találjuk az egyik meszheb (nagy vallásjogi iskola) imámját (vezetőjét), Imam-i Azam Abu Hanifát. Abu Hanifa, Fikh-i Akbar című művének utolsó fejezetében így ír:

"Hiteles hírek alapján igaz, hogy eljön a Daddzsal (hamis próféta), és Góg és Magóg, hogy Nyugatról kel fel a Nap, és igazság, hogy alászáll Jézus, és igazság az Utolsó Nap többi jele." 3

Jézus visszatérése egyike annak a tíz nagy jelnek, ami a Végidőket jelzi; számos vallástudós részletesen foglalkozott munkájában ezzel a témával. Ha ezen jelek összességét szemügyre vesszük, látjuk, hogy Jézus eljövetelével kapcsolatban a vallástudósok véleménye megegyezik. Például Es Seffarini, Levami című munkájában így ír arról, hogy az iszlám vallástudósok véleménye megegyezik a témát illetően:

Minden közösség egyetért abban, hogy Mária fia, Jézus el fog jönni. A saria (iszlám jog) népéből senki sincsen ellenkező véleményen.4

A nagy iszlám vallástudós, Seyyid Alusi is hoz példákat Ruhu'l Meani című Korán-magyarázatában a többi vallástudós nézeteire. Jézus visszatérésével kapcsolatban a hitközösség egységes véleményen van. Alusi elmondja azt is, hogy ezek a hírek erkölcsileg hitelesek és ismertek, muszáj hát elhinni, hogy Jézus vissza fog térni.5

Imam Kevszeri így ír a Jézussal kapcsolatos vélekedéséről:

A Jézus visszatérésével kapcsolatos hadíszok hitelesek, "erkölcsileg hitelesek". Erősek és szépek, és azzal együtt, hogy mindegyik más értelemben mutat utat, mindegyik alátámasztja, hogy Jézus visszatéréséről megegyeznek a vélemények. Ez pedig egy olyan ember számára, aki konyít a hadísztudományhoz, elegendő bizonyosságot nyújt ahhoz, hogy ne kételkedjen bennük. A Mahdi, a Daddzsal és a Jézus eljöveteléről szóló hadíszok hitelesnek minősítendők, és soha nem képezték kételkedés tárgyát a hadísztudományokkal foglalkozók körében. Az, hogy a hittudománnyal foglalkozók közül néhányan nem fogadják el az Ítéletnap jeleivel kapcsolatos hadíszokban való hit szükségességét, és kételkednek abban, hogy e hadíszok egy része hiteles-e avagy nem, abból származik, hogy gyér tudással rendelkeznek a hadísztudományt illetően.6

Alim Ibn-i Keszír, miután értelmezte a szóban forgó Korán-ájákat és hadíszokat, így fejezte ki véleményét:

Ezeket (a hadíszokat) maga Allah Küldötte (Béke legyen vele) mesélte el, és ezekben a hadíszokban arról esik szó, hogyan és hol jön el Jézus. Ezért nem helyes, hogy azok az erős hadíszok, amelyek Jézus hús-vér ember formájában történő visszatérését említik, másként kerüljenek értelmezésre. Ezen oknál fogva, akinek csak egy csepp hit és tisztaság van a szívében, annak hinnie kell abban, hogy Jézus újra eljön majd. Ezt csak azok tagadhatják, akik a saria ellenségei, és akik nem fogadják el Isten Könyvét, a Küldött szunnáját (hagyományát) és a szunna népének egyező véleményét.7

És ami a hadíszok hitelességét illeti, egy másik magyarázat így szól:

"Sevkani egyenként beszélt el 29 hadíszt, amelyek Jézus eljöveteléről szólnak, majd azt mondta: 'A hadíszok, amiket elmeséltünk, erősek. Ezzel a kijelentéssel arra az eredményre jutunk, hogy a Mahdiról szóló hadíszok, a Daddzsalról szóló hadíszok és a Jézus (Béke legyen vele) eljöveteléről szóló hadíszok szájhagyomány útján terjedő, hiteles hadíszok.' 8

Tirmidhi, Abu Davud, Bezzaz, Ibni Madzse, Hakim, Tabarani és Abu Ya'la Musuli ezzel a témával kapcsolatban több kortárs elbeszélésére támaszkodik; Ali, Ibn Abbasz, Ibn Omar, Talha, Ibn Mesz'ut Abu Huraira, Anasz, Abu Sza'id Hudri, Umm Habibe, Umm Szalama, Szevban, Kurre bin Ijasz, Ali Hilali és Abdullah bin Harisz bin Dzsuz számos bizonyítékot sorol föl.9 Például Ibn-i Hadzser-i Hayszemi "Es-Sevaik-ul Muhrika" című könyvében, Seblendzsi "Nur-ul Ebsar" című könyvében, Ibn-i Szabbag "El-Fusul-ul Muhimme", Muhammed Esz-Szabban "Is'af-ur Ragibin, Genci-i Safii El-Beyan" című könyvében, Sejh Manszur Ali "Gayetul Me'mul" című könyvében, valamint Szuvejdi "Sebaik-uz Zeheb" című könyvében a Jézus visszatérésével kapcsolatos hadíszok szájhagyomány útján terjedő (hiteles) hadíszok.10

Ezeket a hadíszokat maga az Ehl-i Szünnet (a Szunna népe) hagyományozói és vallástudósai jegyezték le a saját könyveikben. Például Abu Davud, Ahmed Tirmidhi, Ibn-i Madzse, Hakim, Neszai, Taberani, Ravjani, Abu Nuaym-i Iszfahani, Dejlemi, Bejhaki, Sza'lebi, Hamevejni, Menavi, Ibn-i Megazili, Ibn-i Dzsevzi, Muhammed-usz Szabban, Maverdi, Gendzsi-i Sáfii, Szem'áni, Harezmi, Sa'rani, Darakutni, Ibn-i Szebbag-i Maliki, Seblendzsi, Muhibbuddin Taberi, Ibn-i Hadzser-i Hajszemi, Sejh Manszur Ali Naszif, Muhammed b. Talha, Dzselaluddin Szujuti, Sejh Szuleyma-i Hanefi, Kurtubi, Bagavi és más vallástudósok is helyet adtak műveikben ennek a témának.

Sejh Abdulfettah Abu Gudde úgy tartja, hogy a Jézus visszatérésével illetve a Daddzsal megölésével kapcsolatos történetek hitelesek.11 A hadíszkutató Kettani is alátámasztja Nazmu'l-Mütenasir című munkájában 12 ,hogy "Jézus visszatérését illetően a Könyv, a szunna és az iszlám vallástudósok véleménye megegyezik, és a róla szóló hagyományok, de főként a Daddzsalt és a Mahdit említő hadíszok, hitelesek. A Korán-magyarázó Ibn-u Atijje el Girnadi el Endulusi El Bahru'l Muhit című elemző magyarázatában így ír: "Jézus élő mivoltáról és a végidőkben való visszatéréséről megegyeznek a vélemények az ummán (közösségen) belül, tehát az erről szóló hadíszok hitelesek.

A témáról írók művei is tanúsítják, hogy a hadísz-forrásanyag rendkívül gazdag. Továbbá olyan alapvető források is említik Jézus eljövetelét, mint a Végidők nagy jelét, mint Buhari vagy Muszlim. Ezek közül a hadíszok közül idézünk néhányat:

Nem jön el az Ítélet Napja addig, amíg nem láttok tíz nagy jelet... az egyik Jézus (Béke legyen vele) visszatérése... (Muslim, Kitabu-l Fiten: 39)

Istenre esküszöm, hogy Mária fia Jézus (Béke legyen vele) Feccu'r-Ravha néven eljön a haddzsra (nagy zarándoklat) vagy az umrára (kis zarándoklat) vagy mindkettőre. (Muszlim, Haddzs 216, 1252) )

Nem tör ki az Ítélet Napja, amíg tíz nagy jel be nem következik: leszáll a (negyven napig tartó nagy) Füst, eljön a Daddzsal (a hamis próféta), eljön egy Dabbetu'l Arz (nevű állat), a Nap Nyugaton kel fel, Jézus visszatér a Földre... (Huzeyfe bin Esid el-Gifari (Isten legyen vele elégedett), Büyük Hadis Külliyati, Rudani, 5. kötet, 362. o.)

Esküszöm Istenre, aki életemet a kezében tartja, közel van az Óra jelzésének, Mária fiának Jézusnak a visszatérte... [Abu Huraira r.a. / Buhari, Büyu 102, Mezalim 31, Enbiya 49; Muslim, Iman 242 (155); Abu Davud, Melahim 14 (4324); Tirmidhi, Fiten 54 (2234)]

Jézus alászáll majd a földre. Akik akkor hatalmon lesznek azt mondják majd neki: 'Gyere, vezesd az imánkat!' Erre ő azt mondja majd: 'Mindenki a saját maga vezetője. Ez Isten kegyelmének megnyilvánulása e nép számára. (Rudani, Büyük Hadis Külliyati, 5. kötet, 380. o.)

Istenre mondom, Mária fia Jézus kétségkívül, minden bizonnyal visszatér, méghozzá igazságos bíra és igazságos uralkodóként... (Szahih Muslim bi Serhin-Nevevi, 2. kötet, 192. oldal Kitabul-Iman, Babu Nuzuli Isa Ibn-i Meryem, Kenzul Ummal, 14/332)

Papok vannak közöttetek, de mi lesz veletek, amikor majd Mária fia leereszkedik közétek?" (Abu Huraira) / Bukhari, Enbiya 50, 3265, 3/1272; Müslim, Iman 71, 155, 1/136; Beyhaki, Esma ve Sifat 3265, 2/166)

------------------------------------------------------------

1. Osmanlica-Türkçe Ansiklopedik Büyük Lügat, Türdav, Istanbul, 2000, s.997
2. Muhtasar-i Seyyid-i Ţerif, s. 46; Nüzul-i Mesih Risalesi, Ahmed Mahmud Ünlü, Ekmel Yayincilik, Istanbul, 1998, s 167.
3. Fikh-i Ekber, Ebu Hanife, Nu'man b. Sabit (150/767), Çeviren: H. Basri Çantay, Ankara, 1982
4. Levamiu'l Envaril Behiyye, es-Seffarini, 2/94-95; Nüzul-i Mesih Risalesi, Ahmet Mahmut Ünlü, Ekmel Yayincilik, Istanbul, 1998, s.169
5. Ruhu'l Meani, Seyyid Alusi, 7/60; Nüzul-i Mesih Risalesi, Ahmet Mahmut Ünlü, Ekmel Yayincilik, Istanbul, 1998, s. 168
6. Imam-i Kevseri, Nazratün Abira, s.44-49; Nüzul-i Mesih Risalesi, Ahmet Mahmut Ünlü, Ekmel Yayincilik, Istanbul, 1998, s. 167-168
7. Ibn-i Kesir, 1/578-582; Avnü'l Mabud, 11/457-464 Nüzul-i Mesih Risalesi, Ahmed Mahmud Ünlü, Ekmel Yayincilik, Istanbul, 1998 , s 166.
8. Sünen-i Ibn-i Mace, 10/338
9. Mukaddime, Ibni Haldun, MEB Ţark Islam Klasikleri, 2. cilt, s. 137-139
10. http://www.ahl-ul-bayt.org/Turkish/Books/04_adlet/002.htm
11. Said Havva, A.g.e., 9: 445
12. Nazmü'l-mütenasir fi'l-hadisi'l-mütevatir, el-Kettani Ebu'l-Fayd Muhammed b. Ca'fer el-Hasani, Halep, s.147; Islam Inanci Açisindan Nüzul-i Isa Meselesi, Dr. Zeki Saritoprak, Çađlayan Yayinlari, Izmir, 1997, s.108

VISSZA  |  ELŐRE